kiallitas_kiemelt_2

A kiállítás

Mi az Elit Alakulat?

Az Elit Alakulat a Herman Ottó Múzeum 2014. október 6-án nyílt, új állandó régészeti kiállítása Miskolcon, a múzeum Papszer 1. sz. alatti épületében. Lévén ma a leggazdagabb magyar honfoglalókról szóló kiállítás, szeretnénk, ha egyszer minden magyar iskolás és nem iskolás ellátogatna ide. Mivel a kiállítás szövegei két nyelven készültek — magyarul és angolul — így azokra a külföldi látogatókra is számítunk, akik kíváncsiak rá, milyenek is lehettek őseink.

 

A Téma

1986 és 1990 között Észak-Magyarországon, a Bodrogközben található Karos falu határában tárták fel a Herman Ottó Múzeum régészei a Kárpát-medence máig leggazdagabb honfoglalás kori temetőit. Kiállításunk e temetők kutatását és leleteit mutatja be.

 

Miért Elit Alakulat?

A Karoson feltárt temetkezések közt között kimagaslóan magas a fegyveres férfisírok száma. Az itt talált szablyák, íjak, aranyozott ezüst veretes övek, tarsolylemezek, és más méltóságjelvények alapján úgy tűnik e temetők egy válogatott közösség temetői lehettek. Az itt eltemetett emberek lehettek a honfoglaló magyar fejedelmi kíséret tagjai.

A feltárt sírok között három olyan kiemelkedő személy sírját is megtalálták, akik a mellettük lévő tárgyak alapján nemcsak e közösségnek, de talán a magyar kalandozó hadjáratoknak is a vezetői lehettek. Az ő sírjaikat nevezzük „vezéri” síroknak.

 

A karosi temetők használatának ideje

A karosi honfoglalás kori temetőkben a halottak mellett talált korabeli pénzek segítségével igen jól meg lehet határozni azt az időszakot, amikor a temetőket használták. Az itt nyugvó embereket a 895-öt követő években temették el, és az utolsó sírok is földbe kerültek a 900-as évek közepén. Kiállításunk e fél évszázad világáról mesél.

A Karoson eltemetettek mellett számos pénzt találtunk. E pénzeket azonban nem fizetőeszközként használták, hanem a ruhára, vagy éppen a lószerszámra varrták fel díszítésnek. A II. temető 15. sírjában fekvő kislány melletti ló kötőfékének bőr szíjaira olyan ezüstpénzeket varrtak fel, melyeket az apja, vagy családjának valamely férfi tagja a 921-22-ben Itáliába vezetett hadjárat során zsákmányolhatott.

 

Miért hagyták fel a karosi temetőket a 10. század közepén?

A kalandozó hadjáratok során a 10. század közepe felé egyre sűrűsödő kudarcokból, majd az augsburgi csatavesztésből (955) a magyarok ekkoriban uralomra kerülő nagyfejedelme, Taksony (955 k.-972) majd utódai, Géza (972-997) és Szent István király (997/1000-1038) levonták a megfelelő politikai és a haditechnikai jellegű következtetéseket is. Felszámolták a feltételezhető korábbi, Felső-Tisza-vidéki hatalmi központot, s uralmuk súlypontját Esztergom, Székesfehérvár és Óbuda körzetébe helyezték át. A karosi – és a hasonló szerkezetű és gazdagságú, többi Felső-Tisza-vidéki – temető használata a 10. század közepén megszakadt. Feltehetőleg az azokat használó közösségeket 955 után az új fejedelmi hatalom felszámolta, széttelepítette.

 

A kiállítás felépítése

A kiállítás három teremből áll.

Az első két teremben betekintést nyújtunk a régészet módszertanába, eszközrendszerébe, és sajátos hangulatába is. Elmondjuk, hogy hogyan lehet feltárni egy honfoglalás kori temetőt, bemutatjuk, hogyan lehet az ásatás során készített térképek, rajzok, leírások és fényképek alapján megismerni azt a lehetséges rendet, ami szerint őseink halottaikat eltemették.

A második terem egy régészeti kutatólaboratórium. Itt a karosi temetőkben megismert sírokat „darabokra szedve”, majd a leleteiket csoportokba rendezve igyekszünk az akkori világ lehetséges szabályait kitalálni. Megpróbálunk különböző értelmezési lehetőségeket adni a tárgyak múltjára, használatukra és az azokat használó személyek és közösségek életében betöltött szerepére vonatkozóan.

A harmadik terem egy pihenő- és játékterem, ahol egy családi kvízjáték, kooperációt igénylő ügyességi játékok segítségével feldolgozzuk mindazt az információt, amit az első két teremben megismert a látogató, a jurtában pedig kipihenjük a kutatás fáradalmait.

 

Szép tárgyak és a felfedezés

Többek szerint elég lett volna magukat a karosi leleteket egy-egy vitrinben bemutatni, hiszen az aranyozott ezüst veretes övek, a veretekkel díszített szablyák, tarsolylemezek, az aranyozott ezüst női hajfonatkorongok, vagy a napkorong jelképével díszített készenléti íjtegez a magyar régészet elmúlt 100 évének és a magyarság történetének legfontosabb és legszebb tárgyi emlékei. Rendszeresen szerepeltek Magyarország vagy Európa nagy múzeumainak kiállításain. A régészeti kutatólaboratórium asztalain mindezeket a tárgyakat azonnal megleli a látogató.

A szép tárgyakon túl a régészeti kutatólaboratóriumban fióktól fiókig vándorolva a karosi honfoglalók világát is megismerhetik vendégeink, úgy, hogy e világ régészeti leletek alapján megismerhető szabályait maga a látogató fedezi fel.

Szabad teret adunk az önálló gondolkodásnak és lehetőséget az egyénre szabott megismerésnek. Mindenki annyit és úgy nyit ki a fiókokból és olyan sorrendben, ahogyan az ő gondolkodása, igényei és tudása azt megkívánják. A felfedezés öröme így újabb és újabb látogatás során más és más területen érheti a látogatót és helyezheti új megvilágításba az eseményeket.

Témáink:

  • A karosi temetők rendje
  • A Vezéri sírok
  • Embertan, a II/52. sírban nyugvó vezér arcának rekonstrukciója
  • A zsákmány, békeváltság és kereskedelem útján a magyarokhoz került idegen tárgyak
  • A harcosok fegyverzete, veretes övek és tarsolylemezek
  • Női viselet
  • A hitvilág emlékei, temetkezési szokások

 

Vezérgondolat

A kiállításban megismert régészeti módszerek segítségével nem csak a leggazdagabb honfoglalás kori temetőinket, de akár egy más korszakból származó temetőt, sőt saját korunk világát is megismerhetjük: darabokra szedjük az adott univerzumot, majd a tárgyait és szokásait megfelelő csoportokba rendezve megpróbáljuk a saját szabályait megismerni.

Mindezekről azonban nem csak a régésznek van joga gondolkodni: megteheti ezt a kiállítás látogatója is. A célunk az volt, hogy teret adjunk az együtt gondolkodásnak üzenő-felületek, a kiállításba kihelyezett kérdések és rengeteg értelmezési lehetőség (írásos, tárgyi, vizuális források szabad használata) segítségével.

 

A megismerés módszere, a kiállítás megélése

A kiállításban a leletanyag kapcsán kérdéseket tettünk fel, melyekre a látogató a választ különböző kiállítási elemek felfedezésével kaphatja meg. E válaszok forrásait a kérdéseknél a témákra (vitrinek és fiókok) való utalások segítik. Az adott kérdésnél található [>04.7; >05.2] – utalás azt jelenti, hogy a választ a 04. vitrin 7 fiókjában és a 05. vitrin 2. fiókjában találja meg.

A kiállítás a látogató által is változik: a látogató maga is tehet fel kérdéseket. Ezeket egy cédulára felírja, és az adott témánál hagyja. A látogatói kérdésekre a választ (a választ adó leleteket és kutatásokat) a még üresen hagyott fiókokban helyezzük majd el, esetenként a látogatókkal közösen végzett projekt eredményeképp.

Információk

Cím

Mickolc, Papszer 1.

Telefon

46/346-875

Weboldal

www.hermuz.hu

Várjuk észrevételeit, véleményét.

Lépjen velünk kapcsolatba!

További képek

Lépjen velünk kapcsolatba!

Belépő:

Felnőtteknek 600 Ft
Diákoknak és nyugdíjasoknak 300 Ft
Családi és csoportos kedvezmények

Téli nyitva tartás (október-március):

Keddtől vasárnapig 09-17 óra között, hétfőn: zárva

Nyári nyitva tartás (április-szeptember):

Keddtől vasárnapig 10-18 óra között, hétfőn: zárva